Kedves ismerősöm, miközben magát nem tartja írónak, naponta újabb folytatásokat produkál a Véletlen mesék sorozatban. Megkérte ismerőseit, hogy küldjenek neki karaktereket egyik oldalon, érdekes tulajdonságokat a másikon, ezeket összeillesztve különleges meséket  fabrikál. A legtöbbje nemcsak ügyes, hanem eredeti és meglepő, tehát jó. szinte várom az újabbat, a folytatást elgondolkodtam, hogy miért nem hisz magában ez a véletlen meseíró, miért gondolja, hogy akik bőszen publikálják sokszor a semmit, sokkal jobbak nála. és mikor kislány volt két filmemben is benne volt, és mégsem került a kölyökidősök közé, pedig most hogy észrevettem látom hogy jobb a többinél. és keresem az okát hogy mért nem láttam meg. vagy láttam, csak mire újra odanéztem már nem volt ott, mert nem hitt magában, mert nem mutatta magát? bánt hogy nem láttam meg. pedig milyen büszke vagyok rá, hogy mennyire jó szemem volt a gyerekek kiválasztásához lehet hogy ő túl csendes volt már akkori világhoz képest is, akkor mit mondjunk a maira
ÉS, miközben ostorozom, hogy miért hiszi hogy nem elég jók az írásai, én miért gondolom, hogy nem kellene publikálnom a 60 év 60 kép c. egyperceseimet? mert mindenki memoárt ir, meg élete történetét. és nem izgalmasabbak, csak az írójuk ismertebb?
na majd meglátjuk
addig is várom Angéla újabb folytatását
/mert akiről szó van: Badacsonyi Angéla/