Nagyon jó lesz. Úgy látszott az előzetesekből. Kiváló és dicséretes marketing munka, gyerekektől kért jelmeztervek, amiket ugyan nem használtak fel, de díjaztak és a legjobb beküldőket vidékről is behívták, megvendégelték, megmutatták nekik az előadást.
Ami meseopera
Csak se nem mese. se nem opera

Nem opera. mert a színészek persze nem tudnak énekelni

Nem mese, hanem egy mitológiai persziflázs

Amit én, a mitológia ismerője nem mindig értettem 

Vagyis értettem, de mégsem tudom miről szól

Azt mondja zeusz zoli bácsi az elején, hogy a legfontosabb a nő, a nő, a nő, és ezt el is táncolja, a harmincas évek kuplé stílusában – a kiváló színész és színigazgató Seress Zoltán csak téblábol, mászkálnak, csúszkálnak körülötte különféle mitológiai-mai figurák, A párkák elmondják, hogy fonnak, aztán valamit elrontanak és egy fiatalember meghal, a pokolba, bocsi alvilágba jut, ott Hádész kér tőle egy másik valakit, lehetőleg szép, szőke nő legyen, egy fortyogó hullát ad mellé kíséretül, ők feljönnek a földre, és találnak két öreg embert Philemon und Baucis? vagy nem? Akik boldogok egymással roskatag öregként, de ezek a hullák megfiatalítják a nőt, vonzóvá téve – szegény nem tudja mi van, és ragaszkodik az öregéhez nem tudják elcsábítani, bár mindenesetre meghágja Zeusz több férfi szereplő közvetítésével, majd mégsem viszik le az alvilágban, hanem Hadészt - micsoda naivság - a saját fortyogó halottjával akarják megtéveszteni – Kálid Arthur szenved a szerepben, aki bár mutatós és még hangja is van? Vagy nincs?– mindenesetre ízléstelenül szőke nőnek öltöztetik de Hadész szemfüles és kiszúrja, aztán még lesznek párok valami szobrász akit nem ismerünk, az egyik párkával kavar, a másik párka a Hadésszal szűri össze a levelet, a harmadik meg mászkál egy lépcsőn le s fel

Van a díszletben egy nagy csúszda, műanyag felfújható, gondoltam a végén egy akkora csúszkálás lesz hogy csak na

De nem lett a harmadik párka bágyatagon lecsúszott

Most mi van? Kérdeztem a végén

Mert jó ez még csak próba volt, így a ritmustalanságokat, a zenekar hangosságát nem rovom fel, mert ez majd jó lesz

De miről szól ez?

És mi van a műanyagokkal ezek szimbolizálnak valamit?

És kinek szól?

És hogy meri bárki is Brechtet emlegetni az ismertetőben?

Szóval nézze meg, aki akarja, mert lehet, hogy másnak nagyon tetszik és leveszi az összes burkolt mondanivalót de kisgyerekeket ne vigyenek el rá

És nem azért mert végig a szex a téma, a gyereknek az nem árt, magam operetteken nevelődtem és élveztem, mert színes volt, szép díszletek voltak, és fölbemászott a zene, de itt nincsenek szép díszletek, a jelmezek érdektelenek, míg a gyerekrajzokon szellemes jelmeztervek voltak , és a zene se mászik sehova

kár

Egy szavazáson a klasszikus Grimmek közül Holle anyó messze magasan veri a mezőnyt... 

"Éhe kenyérnek, éhe a Szónak,

 Nem láttam, hát miért szólok bele, de mégis. A szombathelyi Weöres Sándor Színházban bemutatják A kis Lord c. darabot. A kis Lorddal akkor találkoztam, amikor az első magyar gyerekszínészek után kutatva "találkoztam" Szécsi Ferkóval, az első gyereksztárral /A megfagyott gyermek/ - aki színházban játszotta A kis Lord főszerepét. Akkor az úgy ment, hogy a darab előtt - amikor varieté dukált a moziban, a színházban viszont Szécsi Ferkó filmjeiből vetítettek egy összeállítást, hogy sztárját más szerepben is lássa a közönség
Na ez csak érdekesség, amiért az egészet előhozom, az a korhatár, a színház a darabot 14 éven felülieknek játssza. miért? mert komoly problémáról szól, bár humorosan és zenével? vagy mi? van benne szerelem? 
gyilkolás nincs benne, holott a gyerekek manapság bármilyen akció, karate vagy mesefilmet nyugodtan nézhetnek, olyanokat ahol hullanak a hullák,. pedig az igazi nagy bűn mégiscsak az emberölés.  egyébként az álszent ízlés a szerelmet félti a gyerektől a gyilkosságot nem... szóval nem értem, amikor a lelki és testi horrortól hemzsegő Grimm mesék le nem vakarhatók a magyar gyerekszínpadokról, itt van ez a társadalmi problémákat taglaló zenés játék és csak 14 éven felülieknek játsszák 
miért?
talán hogy kisgyerekek ne terheljék a nézőket
de ahhoz elég ha este játsszák.

A következő napon megkaptam a Kolibri Színház új bemutatójának ajánlóját, Tasnádi István Cyber Cyrano - 14 éven felülieknek, mintha nem a 12-13 éveseket fenyegetné ez az egész veszély -- róluk szól, de nem nekik. Pedig rá még tudunk hatni, tudnánk hatni. nem értem, mitől tartanak a színházak? javaslom, hogy felnőtt felügyelete mellett vagy valami ilyent találjanak ki, és hadd lássák a gyerekek ami róluk szól.

Olvasom Badacsonyi Angéla bejegyzését a meseutca.hu c. oldalon, s elgondolkodtam, hogyan is vagyok én a mesékkel. Angéla ugyanis azt fejtegeti mennyire nem szerette/ti a népmeséket, mennyire taszítottam az eleve elhatározottságuk.
én se szerettem a népmeséket gyerekkoromban, semmilyen mesét nem szerettem igazán. Benedek Elek mesekönyvét fizikai irtózással toltam el magamtól, nem is annyira a kegyetlen mesék, mint a riasztó rajzok miatt, ez a szülőktől örökölt könyv, a harmincas években jelenhetett meg eredetileg,  de a griff madarat saját felsőcomb húsával etető hős utálatot keltett. A gyereki agy is nagyon szelektív, mert pl. a Hamupipőke befejezését blokkolta - az ötvenes évek, még a cenzura előtt megjelenő Grimm mesekönyvem még a horrorisztikus változatokat tartalmazta - , de csak felnőtten tudatosult bennem, hogy a mese végén, mikor Hamupipőke és a herceg esküvője zajlik a szelíd galambok a templomba ment a mostohatestvérek  egyik, kifelé jövet a másik szemét vájják ki...  sajnos a cipőt próbáló mostoha testvérek lábcsonkító akcióját nem lehetett nem tudomásul venni, utáltam is rendesen, mindig kirázott a hideg.
Egyébként zavart a csaló népi hős is, aki mások átverésével, hazugsággal lopással nyerte el királylányi jutalmát, valahogy nem passzolt bele abba, amit keresztény-kommunista nevelésem hirdetett ne csalj ne lopj ne ölj ne paráználkodjál  az aholtudszsegíts parancs  - ezt csak a kommunista pontok tartalmazták - már megjelenik a mesékben, hiszen az öreganyónak álcázott boszorkányoknak segíteni kellett. De a királyfit szolgák segítik, fanyűvő, kőmorzsoló, vagy a Táltos nem barátok, hanem alattvalók... ez is zavart öntudatos kisdobosként. merthogy az ember nem tart szolgát, és nem szolgál... milyen nevetségesen hangzik ez ma. meg hogy a nők egyenjoguak és nincs megkülönböztetés... és előjogok, és király, és nem származása vagy faja szerint itéljük meg az embert, hanem belső értékei alapján... 
hát ilyen meséket hallgattam én gyerekkoromban
bár az hogy a közösség érdeke messze felette áll a magánérdeknek - mintha ez a mese most éppen megvalósulni látszana.. 
ki érti ezt az egész mesét ami az életünk?:

Gyakori beszédtéma, hogy az értékes filmet, a filmművészet alkotásait, a nagy filmversenyek résztvevőit néhányan nézik meg a moziban. A filmszemle díjnyertesei, rajongott és agyondicsért alkotások eltűnnek a néző szeme elől, s a nézőnek nem si hiányoznak

még nagyobb baj, hogy egy kisgyerekeknek szánt igényes rajzfilm - Bartos Erika műveiből.. és alig volt nézője
majd dvd -n megveszik azok a néhányan, akik ismerik a gyerekszínházból, a könyvajánlókból,  az egyszervolt.hu mesetévéjének oldaláról. de ez nem sok nem tömeg, nem milliók, mint akik nyomkodják az smseket a tehetségkutatónak hívott lealázó sók szavazásain.
mi ez itt?

pedig nem nehéz, akik most kisgyerekesek azok az anyukák apukák már nem kaptak igényes gyerekfilmet, gyerekkultúrát, nem kaptak verset dalt, már a gagyit kapták ezért nem is tudják hogy élmény lehet a kisgyereknek, valami ami valódi

nincs mit csodálkozni

újra kel kezdeni legelőről.
még a tizenévesek szüleit el lehet kapni,  mert nekik még volt valami tévé műsor, amibe kapaszkodhatnak.  néztek kölyökidőt vagy cimborát, hétszinvilágot, játszottak bábszínházat és vetélkedtek az ÁSz ban
talán még velük együtt az ő gyerekeik becsalogathatók a moziba, s felébreszthető bennük az érzés, hogy a kultúra is lehet valamilyen, pl. jó
mehetünk a gagyi a felszínes szórakoztatás az res frázisok, a hollywoodi minden előre kiszámítható fordulatok irányába
de esetleg lehetne valamit, ami kicsit mégis ami olyan történet,  amire két nap múlva is érdemes és lehet emlékezni, ami róluk szól, s esetleg nekik ad eligazítást az élet nehéz helyzeteiben.

D ahhoz meg kell tanulni előbb, hogy a mozi azért van, hogy ott egy kicsit többet is kapjunk mint az időellötyögésésnek lehetőségét.

Ehhez tévék kellenek sok és sokféle gyerekeknek készített műsorral, verssel, zenével, igalommal, színházzal és vetélkedővel - ahogy régen csak teljesen máként
mert enélkül hiába a legmagasabb művészet nem lesz néző, csak ha csecsemőkorától tanítják
ahogy a gyerekszínházak felismerték és csinálják
fensőbbséges telelviziók és filmesek tanuljatok tőlük !

 Szokás azt mondani, hogy rémesek a mai fiatalok - ez szerintem amióta ember az ember, hogy ezeknek milyen nehéz, és hogy nincs gyerekkoruk - ezt mondták a hetvenes években is, pedig akkor még alig kezdett gyorsulni a világ, de mondhatták akár a 19. század végén is, amikor a nők elkezdtek munkába állni és a gyerekkel nem foglalkozott senki. S ez mindig, akkor is, most is csak egy frázis, mert a gyereknek mindig van gyerekkora, rossz vagy jó, felejtendő vagy idillikus, vagy a kettő között bármilyen. Olyan amilyen a kor, meg a család, meg ő. csak a felnőtt mikor elkezdni nem érteni a gyereket akkor rémesek a mai fiatalok, szegények, ezeknek nincs gyerekkora sóhajokkal reagál, A csúcs az volt, amikor egy, a hetvenes évei vége felé járó asszony sóhajtott fel, nem cserélne a mai fiatalokkal, ezeknek nincs is gyerekkoruk... mondta ő, aki tizenévesként bujkált a nyilasok elöl, éhezett, a szüleit elvitték... mégis mivel nem cserélne?
dehát ilyenek vagyunk feledékenyek és fráziskedvelők.
de a frázisok nemcsak szavakban tettekben is látszanak, ahogy az a hetven - nyolcvan évesek jó része mindent eltesz, mert még jó lesz valamire, elcsatangol kilométerekre nem kímélve a benzinfogyasztást, hogy pár forinttal olcsóbban vásároljon és boldog hogy sikerült, hiába vannak milliói akár, fontosabb, amit egy ásványvizen spórol, és nem tudja kidobni a cipőt, ami mindig kényelmetlen volt, de hiszen alig használtam. persze hiszen vásárláskor is kicsi volt.
és ezek a reflexex megmaradnak
a mai fiataloknak majd más frázisok jutnak , de amikor ők hetvenes nyolcvanasok lesznek, adja ég, hogy úgy legyen, akkor ők sem tudnak elszakadni, és azt mondják, hogy bezzeg az ő időkben és rémesek a fiatalok, és ezeknek nem volt gyerekkoruk, s párás szemmel gondolnak arra a szép időre, amikor egész áldott nap a számítógép előtt ültek..de szép is volt

Ma reggel lejárt a filmnovella pályázat beadási határideje. A meghívottakon kívül /akik persze, a hölgyek kivételével- késnek/ 72 pályamunka érkezett. Jók, rosszak, izgalmasak, unalmasak. 
Kiugrik néhány jellegzetesség - persze ezek nem filmesztétikai megjegyzések, csak általánosak és a mai létünkről beszélnek, nem is reprezentatívan, csak úgy
egy biztos a család nem hagyományos, a szülők váltak vagy válnak,  a család hozott, vitt és újonnan támadt gyerekekből áll, feltűnő hogy az anyák milyen negatív szerepet játszanak /pedig a szerzők nagyobb része nő/ anya otthagyja a gyerekeit, elutazik, munkát vállal, eltűnik, öngyilkos lesz... apa persze a titkárnőjével cicázik - gyerekek magukra maradnak, nem egyszer
a magukra maradt/ hagyott gyerekek vidékre kerülnek, nagypapához /idegenhez - a falu egy részt az idilli menekülés helye, másutt a teljes reménytelenség, mígnem valami csoda segít, krumpli, titkos ház, krumpliszsákba dugott milliók, a jó munka jutalma,- szerencséd hogy öreganyádnak... -A magára hagyott kamasz persze elzüllik
érdekes és sajnos, a szerelem nem segíti a hősöket, ha fiú lány kapcsolat van, akkor az bizony bűnbe visz
testvérek kapcsolata a legtöbb érzelmi szál
és ami még sajnálatos ezek a kamaszok nem beszélnek a mai kamaszok nyelvén, nem a káromkodásokat hiányolom, de mégis
a kisgyerekeknek szóló történetek nagy része a hetvenes- legfeljebb a nyolcvanas évek hangján szólnak.
A kicsik jobban járnak, sokféle szörny, segítő manó tündérleány bukkan fel, és szép okos történetek kerekednek, mesék ahol sárkányok és vizimanók küzdenek a hős oldalán, sok a táltos kecske, szarvas, ló.
És az állatok mesélnek, vagy maguk mondják el a történetet, az ő szemszögükből látva az emberek világát, vagy egyszerűen a kisgyerek hős érti őket,
a kisgyerekek sokat tudnak, a mesevilággal még meglévő kapcsolatuk sokat segít
Szóval csak néhány kósza benyomás
Azt remélem, hogy amikor megtörténik az értékelés, néhány filmnovella a civilek közül is megjelenik  és talán jobbra fordul a filmkészítési kilátás, úgyhogy forgatókönyv is készül belőlük, és szeretném ha a szerző hozzájárulásával lennének olyan történetek, amiket közreadhatunk, hogy bábszínházak, gyerekszínházak, esetleg rádiók kedvet kapjanak rájuk, s mesejátékok szülessenek.. talán főként az olyanok, amiknek a méltó filmes megvalósítása a magyar körülmények között megfizethetetlen költségeket kívánnának

Na majd meglátjuk
Mindenesetre így előre is köszönet minden pályázónak, Érdemes volt, reméljük eredménye is lesz

 Az utolsó éjszaka még érkezett több mint 20 pályamunka. Érdekes, hogy ezek az új szinopszisok új színeket is hoztak. megjelent a gyerekkrimi, amikor egy banda , rendes jólvevelt gyerekek - összeverődik és játékból valami véletlen folytán nyomozni kezd, aminek eredményeképp nagyon fontos bűnügyre derítenek fényt. Öt hat olyan alkalom is adódik a történetekben, amikor a főhős leesik a fáról, vagy legurul a lépcsőn és eltöri a lábát, vagy  anyjával történik ugyanez, s gipszelt magányában sokmindent ki tud találni.

Az állatok ezekben a történetekben sokat beszélnek vagy ők maguk a monológ mondók, vagy dumájukkal segítik a gipszelt hőst.
Van megrázó cigánytörténet, Érdekes ezekben az utolsó befutókban már mai nyelven beszélnek a hősök, mai szituációkban keverednek bajba.
Végeredményben 102 pályamunka beérkezésénél zártuk a pályázatot

 2010. szeptember 26.-án este 8 órakor került sor a Színikritikusok Céhe díjkiosztó ünnepségére. Ez az az alkalom amikor az elmúlt évad legjobbjait jutalmazzák.
Több jó is volt .
- jó volt, hogy azok után, hogy két éve még felháborodást keltett, hogy nem jelöltek gyerekelőadást, mert nem volt olyan darab, amit többen is láttak. A gyerekszínházak Fehér Holló díjat alapították annak a ritka,mint a fehérholló kritikusnak, aki elment legalább három gyerekszínházi darabra. és lámcsak ma már három kiváló előadás is volt a listán, közülük a Keresztanya nyert - minderről részleteket a www.gyerekszinhaz.hu oldalon.
- a legjobb mai magyar dráma is egy ifjúsági előadás lett, a Kolibri új ifjúsági darabokat irató áldásos tevékenységének eredménye Háy János: Völgyhíd c. darabja. /nekem maga a darab nem volt A legjobb, de az hogy születnek ifjúsági darabok, mai magyar darabok, annak nagyon örülök és hogy  ebben a kategóriában is nálunk a labda, ez nagyon jó.
Nálunk még akkor is ha gyüttment vagyok a területen,        
A következő jó, hogy ellentétben az ilyen dijkiosztók - láttunk pl. néhány filmszemlés dijosztó rémséget, ez a dijkiosztó ott volt. hogy Gothár Péter idézzem meg volt csinálva.
ezért Tengely Gábornak kell gratulálni, azt hiszem
egy gyerekszínházas... oppá
szóval felebarátaim ez jó mulatság férfimunka volt             

 A boltban, ahova beléptem bömbölt a rádió, mintha egy máséi korba léptem volna be, egy pillanatra 51 ben éreztem magam, a boglári Balatonparton, ahol a Mávag üdülő hangszóróján szólt valami ilyen.. aztán hallom, hogy ...csak a fidesz... ja, persze 2010 választási kampány, de igy? szavak, hanghordozás,  hangszín minden a kora ötvenes éveket idézze, a fiatalok nem néznek régi filmeket? a selejt bosszúja, dalolva szép az élet? civil a pályán? én és a nagyapám? ...

A fiatalka eladónő valamit láthatott az arcomon, mert szinte szégyenkezve lehallkitotta a rádiót. 
Ma meg egy ötvenes nő, Angyalföld közepén habzó szájjal magyarázza a buszra várakozó kedves alkoholistának, hogy ..egypárt lesz érted, és ha egypárt van akkor majd rend lesz érted?...
a rendszerváltás nem arról szólt, hogy az egypárt helyett legyen többpártrendszer és demokrácia és szabadság, és sokszínűség ???
az egyszin csak akkor csúnya ha vörös, ha narancssárga már szép? 
de ez a agitka hölgy emlékezhetne
az lesz a jó ha megint egypárt lesz?
mégha húszéves tudatlanok zengik,azt mondom, majd meglátják, de aki látta, az miért nem érti
hogy a legrosszabb demokrácia is jobb a diktatúránál
vagy már nem?

 Régimódi bohóctréfák.. a múlt héten a Kontyfa utcában egy vidámitó hangulatú fergeteges ötven perc. ma a Csata utcában, erőltetett lassú, ahogy az egyik fiú mondta vidékies előadás. pedig itt is alsósok voltak, de a negyedikesek már - szinte felnőttek - csak azért visitoztak, hogy rosszalkodjanak. 
itt délután három volt, késéssel
amott délelőtt 10 - ez két nagy különbség
de a szinészek sem voltak ugyanazok, fáradtak voltak, délutánosok, elkéstek...
csak a zenész volt ugyanolyan, 
azt nézem keresem, hogy érdemes e az iskolába elmenni előadásokkal
a tanárok azt mondják, hogy a gyerekek nagy részének nincs pénze - szülőknek - arra hogy szinházba menjenek, ezért hoznak olcsó, inkább ingyen előadásokat az iskolába.
tornaterembe nem si tudom, 
ez nem szinház, ez azt hiszem semmi az a baj hogy lesz aki azt gondolja hogy ez szinház és azt mondja majd kamaszkorában hogy utálja a szinházat miközben még nem is látott olyant

 

 Szenes Iván dalszövegíró, slágergyáros. Sokat élt, Értékes szép életet, amig a ma hatvanasok élnek emlékét megőrzik ,hiszen a fiatalságukkal viszik együtt, a szívükben

egy mégis zavar a könnyes meghatott visszaemlékezések során, már akkor is nagyon zavart amikor Szenes Andrea kellemes szórakoztató műsort készitett dalokkal, énekesekkel, színészekkel, szinte nekrológ jelleggel, jó volt .
DE
mindig szenes dalokról szenes slágerekről szenes slágergyártó tehetségéről szóltak mintha a daloknak nem lenne zeneszerzője mintha fényes, bágya nádas és a többiek semmit nem adtak volna hozzá
miért gondolták, és gondolják a most visszaemlékezők, hogy attól szenes kevesebb lesz hogy nagyszerű zsenik dallamaihoz irt jó, frappáns, megfelelő szövegeket
kérem szépen, azért mégse a nyul viszi a puskát

Diótörő. 3D előzetes a nagy karácsonyi mese végre odakerül ahova való a vészterhes horrorok közé. A védett gyerekkornak vége, minden az, ami már nem irják át a grimm meséket nem lesz belőlük rózsaszin lányregény.
ezek a mesék a középkorban születtek, s mikor azt mondom, hogy gyerekneveleés terén visszamentünk a középkorba, akkor lehet hogy igazam van

 Elmentem Kamilla bohóccal /alias Vági Zsuzsa/ egy iskolai előadásukra. Ahol Fogassal /alias ?//az ismertető elfelejtette megmondani a valódi nevét, de lehet hogy elég hogy Fogas/
szóval némi kétkedéssel mentem oda, nem nagyon szeretem a bohócokat, bár érdekel a történetük mikor költöztek be az európai kultúrkörbe, milyen alaptipusok vannak, s hogyan élnek tovább a hagyományos bohóctréfák a mai gyerekszinházi előadásokban /l. hoppláda/ van e szükségük feldolgozásra, be kell e építeni, kell e piros orr, vagy anélkül is megy- hát itt most volt piros orr, a legalapvetőbb, mondhatni legprimitivebb tréfák kerültek elő, finom, nem harsány előadásban és elsöprő sikerrel első pillanattól az aréna őrjöngött visított, sivitott, ugrált és minden kis poént hatalmas hangorkánnak jutalmazott
- délelőtt volt és mégsem kellett fegyelmezetten órán ülni
- egyikük elkezdte és a többi ment vele
- Karinthy "nevet az osztály"ának szituációja volt 
 - a bohócok jók voltak és jól csinálták
Egyébéként érdemes kipróbálni, iskolák figyelem
Vági Zsuzsa Vági Zsuzsa 06-20-33-11-237; 06-1-343-4493 e-mail: vagizsuzsa@gmail.com, Web: www.bohoc.info

 Megjelent a Színikritikusok Céhe által a díjra jelölt előadások listája. A gyerekszínházi területen jelölték a Keresztanyát, a Repülési lecke kezdőknek c. produkciót és a Völgyhidat.
Mindegyik figyelemreméltó, de a Völgyhid a legjobb új magyar dráma listán is szerepel, ami egészen meglepő. Háy János írta a darabot, remek látványvilággal /Bagossy Levente/ és színészvezetéssel vitte színpadra Bagossy László. De hogy a legjobb dráma lenne? Érdekes. Nem tartom annak. Sőt. Rózsa Jánost és Vészits Andreát hozom tanúnak. Ők sem tartják annak. Lehet, hogy filmes szemmel nem a legjobb? A világ teljessséggel szubjektiv, persze ezt tudjuk régóta. 
sokat gondolkodtam már akkor is ezen, amikor tanultunk a szubjektív idealizmus filozófiájáról
de persze annál jobbat nem tudok ebben a témában, mint Szabó Lőrinc 

Kétezer évvel ezelött Dzsuang Dszi, 
a mester, egy lepkére mutatott. 
– Álmomban – mondta, – ez a lepke voltam 
és most egy kicsit zavarban vagyok.
– Lepke, – mesélte, – igen, lepke voltam, 
s a lepke vígan táncolt a napon, 
és nem is sejtette, hogy ö Dzsuang Dszi... 
És felébredtem... És most nem tudom,
most nem tudom, – folytatta eltünödve, – 
mi az igazság, melyik lehetek: 
hogy Dzsuang Dszi álmodta-e a lepkét 
vagy a lepke álmodik engemet? –
Én jót nevettem: – Ne tréfálj, Dzsuang Dszi! 
Ki voltál? Te vagy: Dzsuang Dszi! Te hát! – 
Ö mosolygott: – Az álombeli lepke 
épp így hitte a maga igazát! –
Ö mosolygott, én vállat vontam. Aztán 
valami mégis megborzongatott, 
kétezer évig töprengtem azóta, 
de egyre bizonytalanabb vagyok,
és most már azt hiszem, hogy nincs igazság, 
már azt, hogy minden kép és költemény, 
azt, hogy Dzsuang Dszi álmodja a lepkét, 
a lepke öt és mindhármunkat én.

 egy mélymagyar hölgy hisztérikusan mondja mondja, hogy angol helyett rovásírást kellene tanítani a magyar iskolákban a magyar gyerekeknek
István országában, a szent korona szellemében
de hogyis van? István, aki Géza többirányú próbálkozása után, a reálpolitika szellemében a pápától kapott királyi felszentelést és a német fejedelemségek fegyveres zsoldosai és a térítésre fáradhatatlan szerzetesek idegen segítségével irtotta a pogányt ahol tudta, Koppány szegény négyfelé vágva száradhatott a négy égtáj irányába.. s talán rovásírással irt pálcikákon siratták a pogány hívei
de nem baj, ne is tanuljon a magyar gyerek idegen nyelveket, itt a magyar ugar ez az igazi
a mi ugarunk
nagyanyám, aki spanyol és szlovén szülők horvát anyanyelvű gyermekeként jól, de erős akcentussal beszélt magyarul, mindig csóválta a fejét a magyarországi nyelvtudás láttán: csák mágyár, csák mágyár!
Olvassunk Adyt és József Attilát sokat gyorsan és mindennap
 

Megszületett egy kedves barátházaspár kislánya, aminek nagyon örülünk, és annak is, hogy szinte azonnal láthattam az anyát félájultan a szülés után, szegény, a szemét se tudta kinyitni, majd vártunk a folyosón és jött a nővér a kisbabát tartalmazó dobozzal, benne a hatalmas szájjal obégató - tehát egészséges - kisbabával, majd az alig pár órás kisbaba nézegette a kamerát, szoritotta a papa ujját..éljen a net! nem kell bemenni, látogatni, zavarni,bacilust hordani be.. azért remélem majd ha nő egy kicsit élőben is látha
A bábos szinész rendező házaspár Berzsián nevű fantasztikus kisgyereke láttán írta valaki commentben, hogy azért csináltáka gyereket, hogy ilyen jó fotókat készithessenek.

egy nagyon magyar asszony fejhangon hisztizik az egyik rádióban, hogy a magyar gyerekek mindenféle liberális külföldi zsidó szemetet tanulnak, miközben igaz magyardolgokat meg nem! Például? pl, nem tanulják a rovásírást. A riporterbe is beleszorul a szó, hogy jön ez ide. de igen, és igen, és magyar, és csak magyar…
nagyanyám, aki spanyol és szlovén szülök horvát anyanyelvű gyereke volt, jól , bár erős akcentussal beszélt magyarul, ő mondta mindig: a magyarok csák mágyár.. szóval, hogy nem tudnak és nem is akarnak más nyelven /erről írtam már a két paraszt és a külföldi úr találkozásáról szóló vicc-ben / vicc/
zavar van itt mélymagyar szinten. Azt mondja igaz magyar keresztény egyik fejes, hogy az igaz út, István útja, és a magyarok akkor voltak sikeresek, amikor az istváni utat követték, s baj volt, amikor letértek róla.
most ez komoly?
Mit is tudunk mi István királyunkról?
Apja Géza, reálpolitikus lévén Bizánccal és Rómával is tárgyalt, kapcsolatba lépett a német fejedelemségekkel, s mivel Bizánc elutasította, Róma meg hajlott, tehát király lett a fia, Vajkból Istvánná lépve elő, s ettől kezdve a német zsoldosok és az erőszakos térítésre sosem rest szerzetesek behívásával bőszen terjesztette az új hitet és az új életromát. Jól tette, a haladás volt ez az út és csatlakozni kellett a nyugathoz.
de Istvánnál véreskezűbb diktátor kevés volt. bár  az adott korban ez volt a bevett uralkodási forma, és főleg a sikeres
Koppányt, mindannyian emlékszünk, négy darabra hasítva kifüggesztette hogy lássák a gaz pogányok mi a sorsa annak ki ellenszegül
akkor mi van a rovásírással? Ha volt, akkor totál pogány dolog volt
és miért is ennyire példakép nekünk ez a véreskezű térítő.

Már írtam, hogy egy fiatal ember hogy meglepődött mikor azt mondtam, hogy az István, a király eredetileg Kádár Jánosról, a kádári dilemmáról szólt.. nem igazán hitt nekem, de most - jól esett - Bródy is nyilatkozott erről. Már azt hittem én vagyok a hülye.

Pikó András és Kálmán Olga felidézik a régi szép időket, amikor úgy készültek egy nehezebb interjúra - még mtvésként,  - hogy modellezték. egyikük eljátszotta a riportalanyt, politikust s szituációüs játékban mondta azokat, amiket véthetően az alany is mondhat, vagy mást mindenesetre helyzetek elé állitották a partnert, készültek, gyakoroltak, profik voltak és ma is azok
merthogy a szakmának vannak fogásai
amikor a Kamaszkávéház c.vitműsort csináltuk, aminek az volt a lényege, hogy különféle véleményeket ütözhettünk, fiatalok trikók szinét változtatva jelezhették véleményüket, ha egyik csoport meggyőzte a másik néhány tagját, hát  szint váltott, jó móka volt, ugy készültünk az adásra, hogy összeültünk páran, a stáb alaptagjai és vitatkoztunk, modelleztük a várható, hogy jó kérdéseket tudjunk feltenni.. s majdnem mindig bejött, éles kérdésekben jó viták, választható álláspontok jellemezték a műsort. kár volt megszüntetni. ezt is.

Forgatni jött hozzám az utolsó Kultúrház adás stábja, Rieger Johanna jóvoltából a gyerekfilmről lesz egy  összeállítás.. ez jó, és ami még jó volt, hogy annyira otthonos volt, a stáb tagjai régi motorosok, van akit igazán csak látásból ismertem, de mégis annyira természetes volt az együttlét, abban az órában otthon voltam. és nem azért mert itthon voltam.

 Most, hogy sem Szekeres Nóra, sem Czippán Anett nem vezeti a megasztárt, viszont Malek Miki zsűri az X factorban, hát x factort fogok nézni, ha nézem. Az emlitettek, aki nem tudná, mind a "gyerekeim", hosszabb ideig dolgoztunk együtt, én mint rendező, ők mint gyerekszereplő.
hát így dönt az ember

augusztus 20 -fél hét kereskedelmi tévé hiradó. Sajnálatos hogy az első hir aktuálisan egy családirtó apáról szól. utána azért felidézik egy pár hete történt hasonló családirtás eseményeit. szintén friss hir, a szupermerketben lövöldöző tolvaj, utána még két gyilkosság, fiatalkoruak egy társukat ölték meg és a keleti főcsatornába dobják, már kezdek rosszul lenni, majd a kisiklott személykocsik a délibent, sebesült szerencsére nem volt, de káosz és elégedetlenség igen. na következnek elkerülhetetlenül az ünnep pillanatai, összefoglalva higgadtan, majd a dunaparti gasztroparti. már éppen jó is lenne, egy kis ujpusztaszer, majd pár másodperc virágkarnevél, aztán nehogy jó legyen egy pillanatig is, jön a horváthországi vizbefulladások sora, visszamenőleg is, utána amerikai gyilkosság, majd két vonatkocsi a folyóba zuhan, ki tudja hol, ezután valahol bentégnek a csecsemők a kórházban..ekkor eljöttem pedig már csak az időjárás volt vissza és persze miközben azt modták hogy jó idő lesz, vihar biztos nem, gyorsan felidézték, hogy bezzeg pár éve hatan is meghaltak a viharban.
szép vidámm ünnepi hangulat
tanitani kéne a médiaiskolákban
 

 Kedves ismerősöm, miközben magát nem tartja írónak, naponta újabb folytatásokat produkál a Véletlen mesék sorozatban. Megkérte ismerőseit, hogy küldjenek neki karaktereket egyik oldalon, érdekes tulajdonságokat a másikon, ezeket összeillesztve különleges meséket  fabrikál. A legtöbbje nemcsak ügyes, hanem eredeti és meglepő, tehát jó. szinte várom az újabbat, a folytatást elgondolkodtam, hogy miért nem hisz magában ez a véletlen meseíró, miért gondolja, hogy akik bőszen publikálják sokszor a semmit, sokkal jobbak nála. és mikor kislány volt két filmemben is benne volt, és mégsem került a kölyökidősök közé, pedig most hogy észrevettem látom hogy jobb a többinél. és keresem az okát hogy mért nem láttam meg. vagy láttam, csak mire újra odanéztem már nem volt ott, mert nem hitt magában, mert nem mutatta magát? bánt hogy nem láttam meg. pedig milyen büszke vagyok rá, hogy mennyire jó szemem volt a gyerekek kiválasztásához lehet hogy ő túl csendes volt már akkori világhoz képest is, akkor mit mondjunk a maira
ÉS, miközben ostorozom, hogy miért hiszi hogy nem elég jók az írásai, én miért gondolom, hogy nem kellene publikálnom a 60 év 60 kép c. egyperceseimet? mert mindenki memoárt ir, meg élete történetét. és nem izgalmasabbak, csak az írójuk ismertebb?
na majd meglátjuk
addig is várom Angéla újabb folytatását
/mert akiről szó van: Badacsonyi Angéla/

 A babonákról beszélnek a rádióban, és előkerül egy furcsa - én nem ismertem - szokás, babona, ami kelet - Ázsiában gyakori de nálunk is létezett.. az újszülött köldökzsinórját megőrzik sőt a nyakában hordja védelmezőként
az jutott eszembe erről, hogy manapság minden rendes anya elteteti a köldökzsinórból nyert őssejteket, hogy - ha még fejlődik egy kicsit a tudomány - azok megmentsék új életre keltsék stb. a gyereket
tudom hogy hülyeség, de volt egy másik életünk aminek a nyomai a mesékben maradtak fent
vagy ez evidens?
mindenesetre ez a köldökzsinór babona egy újabb adalék a varázsgömb, a teleportálás, a repülő szőnyeg mellé.

 Behívtak a rádióba SZénási SÁndor Időt kérek c. műsorába./ Milyen anakronisztikus hogy azt irom, A rádióba, mintha ez természetesen jelentené a kossuth rádiót, pedig az én korosztályomnak ez automatikusan jelenti a Kossuth Rádiót - de most nem is erről van szó./ Természetesen a Népszabadság cikk  Varsányi Gyula, gyerekfilmekért lobbiznak - adta az indíttatást.
A beszélgetés arról szólt, hogy minek, hogy a bálintágnesféle naivitás ma már nevetséges, hogy a világ bonyolult és gonosz, akkor mit akarunk mi gyerekfilmekkel, és miért nem pénzt szerzünk előbb, és egyáltalán.
talán a végére sikerült a képen valamit finomítanom
tipikus felnőtt gondolkodás alapon nyúzott, 
az volt a vége, hogy kívánja hogy legyenek versenytársaink
végül is jogos és az lenne a paradicsom, ha több gyerekfilmeket készítő műhely versengene a nagyszámú megrendelt gyerekfilmre szánt pénzekért

Népszabadság Varsányi Gyula A gyerekfilmért lobbiznak címmel írt cikk http://nol.hu/kult/20100804-a_gyerekfilmekert_lobbiznak