Ma is, mint minden vasárnap a Rádió Q reggeli gyerekműsorában /nem győzőm leírni, hogy ebben a műfajban az egyetlen /sajnos/ elmondom a heti ajánlatokat.

Ezen a reggelen azt kérték, hogy a bábszínházakról beszéljek.
Sok mindennel készültem, majd legközelebb szó esik műfajokról, bábtörténetről, de most csak arról beszélgettünk, a műsorvezető társaként a stúdióban ülő két gyerek 8 és 10 éves közbe szólása miatt, hogy kinek is való a bábszínház?
Meet nekik kiskorukban a nagypapájuk épített bábszínházat, de azt már régen nem használják – hiszen az már nem nekik való.
Igen, és emlékeztek arra a régi időre, amikor még ők is úgy gondolták, hogy a tárgyaknak is lehet lelke, hogy azok is valakik…/anima – lélek animálás lelket adni valaminek, s mi más a bábjáték mint az élettelen lelkesítése/
 Szerintem a kisgyerek még nagyon kreatívan, csodásan látja a világot, sőt érti az állatok nyelvét is, azt a nyelvet, amin a kutya kommunikál, amikor megérti a gazdája gondolatait…
De aztán mi felnőttek miközben elvárjuk, hogy néhány általunk kreált csodában /mikulás, nyúl/ a gyerek következetesen higgyen, mindent elkövetünk, hogy a saját kreatív fantáziáját leromboljuk
-        Ugyan már ne hazudj!
-        Ilyen marhaságot, hagyd abba, gyere vacsorázni!
És csinálunk a legkisebbeknek paravános kedves tanulságos – fontos hogy tanulságos – meséket, hogy egyre jobb felnőttek legyenek, s aztán 6 éves kora után már nem visszük bábszínházba, mert a gyerek azt mondja nem neki való
Pedig a bábszínház ma már  - és itt Tengely Gábor nyomán folytattam a gondolatmenetet  - a gyerek műsorvezetőkkel folytatott diskurzusban. /tengel Gábor mondja el a Rozi az égen bemutatója kapcsán készített videóban/
 A bábszínház ma már nemcsak a kicsiknek való bájos nyuszika macika történetekből áll /azok is fontosak/ annál sokkal izgalmasabb, a nagyok számára is élvezetes játékot agyjátékot, fantázia fejlesztő lehetőségeket nyújt
Szépséges, és felszabadító fantázia
Csak aki már kamaszként is felnőtté válik, az nem tudja befogadni hogy mi is ez?
A nagymamák bábszínháza, amit ma nálunk a többség bábszínháznak gondol,  az ő koruk szüleménye, hiszen gyerekeknek játszott báb nem volt azelőtt az a 20. század második felének terméke
És a ma mikro a gyerekek már nem életkori sajátosságainak megfelelően veszítik el a csodalátásukat, értik meg a titkokat – hiszen a folyamatos tévé nézés állapotában vannak, egyre komolyabb az a küldetés, amit a bábszinházak betöltenek azzal, hogy a dolgok mögé néznek és valamit megőriznek és megőrizni késztetnek a gyerekkor varázslatos csodáiból.
Persze, ha jól csinálják a dolgukat.

 

Szerző: takacsvera  2010.02.21. 11:27 Szólj hozzá!

Címkék: színház báb fantázia bábszínház rádióq tengely gábor

 Fellegi Ádám zongoraművész nem nyugszik. Most, hogy az egész aprók számára divatba jöttek a színházi előadások /babaszínház/ kitalálta, hogy szoba koncertet ad a legapróbbaknak

Már a méretes embereket is veszélyes egy lakásba beengedni, hogy ott szép zenét hallgassanak. A cseppeket meg egészen életveszélyes, ugyanis a kicsik még azt sem tudják, hogyan kell egy ilyen helyen viselkedni, hiszen most vannak itt először. Minden a zene erejére van bízva
És a zene erős, főleg ha még előítéletek nélkül kapja az ember
Gratulálok Fellegi Ádámnak
Mindig sokra tartottam
És mikor még módom volt rá, szerettem volna televíziós sorozatot vele, gyerekeknek
Miért nem sikerült?
Miért húzta mindenki a száját?
azt hiszem nem a televízióhoz közelebb álló körbe tartozott!
De sajnálom, hogy nem voltam erőszakosabb. Hé kollegák, ha vagytok még! Itt van egy remek kommunikátor, tévés sorozatra termett!
És  sok sikert, és erőt egészséget!

 

Szerző: takacsvera  2010.02.18. 07:16 Szólj hozzá!

Címkék: zene tv sorozat koncert csecsemőszínház fellegi ádám szobakoncert

Nem tudom mi bajom vele

A köntörfalakkal
Azt mondták feltétlen nézzem meg, mert remek és a színészi játék
És Elek Ferenc meg is kapta a legjobb férfi színészt a filmszemlén
Szerintem meg Rába Roland sokkal jobb volt. Hiteles.
Elek és Tompos csak szürkék. /jó, Elek örüljön a sikernek, megérdemli, csak ne lenne Jack Black ikertestvére. /
És olvasom mindenhol, hogy váratlan fordulat
Igaz, mindig jött egy kis csavar, csak nem lepődtem meg, mert amikor a téma felmerült a csavar már várható volt
Azt már az elején tudta az ember, hogy ez a fiú nem véletlenül megy fel a lány lakására. Okosan ki volt találva
Még többet is sejtettem, főleg a körön kívüli telefon miatt ..
de akkor most ez mit akart mondani?
Vagy nem is kell?
Elég ha egy film ugyan lassú és néhol nagyon unalmas, de mégis végig lehet nézni, ha már rászánta magát az ember
Nem megy ki, de azért esemesezik közben
 
A szereplők szépek, a lakás szép,  és fényképezve is hibátlanul és világítva elegánsan, és jól mozogtak a színészek, és jól is adták a figurát /csak nem annyira feltűnően másoktól különbözően jól/ lebegtek a színészes színjátszás és a civil lét között  És azért volt Rába Roland a legjobb, mert ő civil volt simán.
 
Talán csak azért csalódtam, mert mást vártam
Hé! valami jót is kéne már írni!
Mindjárt, a következőben

 

 

Szerző: takacsvera  2010.02.17. 12:27 Szólj hozzá!

Címkék: film rába roland elek ferenc tompos kátya köntörfalak

 

Egy, még a tévében dolgozó ismerősömmel beszélgettem - illetve beszélgettem volna – arról, hogy a kulturális főszerkesztő dr. Sípos Pál távozott a királyi tévéből – mondhatnak rá bármit, de műveltsége, széles látókörű gondolkodása, a kultúra értékeit védő elhivatottsága nem vitatható - volt egy színvonal, ami közszolgálati televízióban mégsem nélkülözhető. – és aki a helyére kerül … ő lenne a kultúra letéteményese a magyar televízióban .. már bocsánatot kérek...
minderről semmilyen hivatalos hír nem olvasható sehol/de mindenki tudja...
 
Ezt akartam, de nem tudtam megvitatni, ismerősöm olyan riadtan hallgatott el és bújt ki a kérdés felvetés alól.
Kiderült, ez nem telefon téma…
Mint aki attól fél, hogy lehallgatják…vagy mi?
Attól fél, hogy ha bármit mond, - ír - esetleg holnap már nem lesz a tévében
Hiszen naponta tűnnek el és bukkannak fel
Mi zajlik ott?
Akik ott vannak, nem beszélnek
Félnek, pedig több korosztállyal fiatalabbak, nem éltek annak idején
Mi éltünk annak idején, de nem félünk, anyáink féltek, és ezek szerint a gyerekeink is..
Mi a fenét rontottunk el ennyire
Gátlástalanok és nyuszik
A gátlástalanok hatalmát a nyuszik biztosítják
Az óvatoskodók, akik inkább nem szólnak, majd szól más, miért pont én, nem az én gondom…
S amikor a torzsalkodás valakit lebuktat, akkor aztán lehet zajongani: én megmondtam,/nem mondta meg/ én láttam,/nem akarta látni/
Én éppen szólni akartam..
Na, persze
nem is nyúl, vakond

 

Szerző: takacsvera  2010.02.16. 09:36 Szólj hozzá!

Címkék: félelem nyuszi kulturális magyar televízió dr sípos pál

Minden vasárnap a radióQ Mazsola és Kávé c. /egyetlen a magyar médiában/ élő, gyerekeknek szóló műsorban gyerekszínházi ajánlót mondok, reggel negyed kilenc táján.

Most a farsang kapcsán – lévén, hogy ilyenkor a maszkabálban sokan öltöznek tündérnek és boszorkánynak, felidéztem Boldizsár Ildikót, aki, kb. két hete egy beszélgetésen rehabilitálni kivánta a boszorkányokat, a tündérekkel szemben. Szerinte ugyanis a következő a helyzet: a Tündér a maga földöntúli szépségével elbájol, elandalít, varázslatos világba ránt, aztán felébredés után szívhatsz /nem szó szerint, de lényegét tekintve/. Ezzel szemben  a boszorkány megállít és rákérdez? ki vagy te, mi a dolgod a földön, mit akarsz, és ha nem jól válaszolsz, hát rabságba ejt és dolgoztat, addig, amíg nem tudsz a kérdésekre jó választ adni.  Ha már tudod ki vagy, és mit akarsz, és a képességeid is megvannak –akkor menjél!
Lehet, hogy gyötrelmes, de hasznos.
Lehet, hogy kicsit szabadon értelmeztem Ildikót../Boldizsár Ildikó honlapja/ meseíró mesekutató és meseterapeuta/
Ha már tündérekről és boszorkányokról kezdtem beszélni, ide illő mesejátékokat hoztam ajánlásul
Ezen a napon van az Operában a tegnapi/mint olvasom, nem elég celebes /jjajjjajjjde nagy baj/, operabál után Grimm Jancsi és Juliska c. meséjét adják elő gyerekeknek, köztük fogyatékosoknak is, jótékonysági céllal az egyik magyarországi LIONS klub rendezésében.
 
Grimmék Hófehérkéje újra divatban van. Nemrég volt Hófehérke bemutatója az egri Harlekin Bábszínházban – most a budapestiek is láthatják a Klebelsberg Kultúrkúriában. S a pécsi Bóbita is Hófehérkét mutat be. Alkotói – Schneider Jankó és Nagy Viktória Éva - két éve robbantak be a bábos köztudatba, a 3 kismalac és a farkasok c. szövegnélküli, kacagtató meséjükkel. Minden körben sikert arattak. Remélik, hogy ez így lesz most is. Legyen így!
 
Szombathelyen, ahol minden héten új bemutatót tartanak a Mesebolt Bábszínházban, egy klasszikus népmesét, Árgyélus és Tündérszép tündér Ilona szerelmét hozták be a színpadra. A darabot láttuk már Divinyi Réka és Zalán Tibor átiratában – nem beszélve Vörösmarty Mihályról :) - most az elmúlt év legszorgalmasabb / és sikeres/ dramaturg - írója Gimesi Dóra formálta a mesét mai színpadra, ahogy az ismertetőből látjuk, a kamasz szerelem légies szépségére téve a hangsúlyt.
Kecskeméten is egy klasszikus népmese vár bemutatóra. Macskahercegnő meséjét Kormos István költői elbeszélése alapján rendezi Rumi László
Érdemes komolyan megnézni egy egy ilyen népmesét. Kormos átiratában élvezetes olvasmány, szép. De ha komolyan vesszük, kegyetlen dolgok sorát találjuk. /Verj ostorral, hasíts szét, meg ilyeneket kell az elvarázsolt leánnyal művelni, hogy megszabaduljon./
S ezeket, az élet komoly és kegyetlen oldalát hagyományosan feltáró népmese elemeket mindig legyerekesítjük. A 20. század elején találtuk ki – mi felnőttek – hogy ezt így kell
S most, amikor a tv korszakába léptünk, nem tudunk megküzdeni a ténnyel, hogy a gyerek mindent lát, semmit se ért, s nekünk eszünkbe se jut őszintének lenni vele.
Ehhez semmi köze a Macskahercegnő Ciróka színházbeli előadásának, Bízva Rumi László százszor bizonyított tehetségében és érzékenységében, ott egy izgalmas és jó mesét látunk majd.
Visszatérve az elejére – lehet, hogy a tündérkeresztanyu tévedés volt. Inkább boszi boksz -nak kellene a blogot hívni.
Csak félek, hogy jönnek a boszik, és kérdeznek, és akkor mit válaszolok, ki vagyok én, és mi dolgom még a világon?

 

Szerző: takacsvera  2010.02.14. 11:43 Szólj hozzá!

Címkék: tündér dóra boszorkány boldizsár ildikó grimm hófehérke mesebolt lions bóbita macskahercegnő rumi lászló gimesi ciróka

Mi való a gyereknek?

Persze minden és mindenki más
Nekem 8 éves korom körül a Kőszív c. mesefilm volt a legemlékezetesebb –sok választásom nem volt. 1952 –ben. Csak az erdőbe ferdén besütő napsugarakra emlékszem. Ritkán vittek moziba, mert messze volt. Fent a faluban. A szülők is ritkán mentek. Egyszer megnézték az Afgán fű c. szovjet filmet. Azután még ritkábban mentek moziba.
Annak idején mi magunknak csináltunk mozit.
Az állomás mellett, ahol laktunk volt két légó bunker – akkoriban a biztos, ami biztos alapon több ilyen is volt. Ide, bár abszolút tilos volt, mindig bementünk délután. És hamar észrevettük, hogy ha valaki mászkál az ajtó előtt – amin három luk volt a levegővétel miatt – akkor a falra érdekes árnyak vetülnek, fejjel lefelé. Így aztán moziztunk. Mindig kiment valaki és filmezett a három kerek luk előtt. Volt, aki színeset is tudott. Őt többször küldtük ki.
Később, már egy másik faluban nagyon közel volt a mozi, szinte a szomszédban. És a gépész együtt dolgozott az Apuval. Így hát protekcióm volt. Egyébként meg 1Ft 50fill.- volt a matinéra a jegy, annyit minden héten ki lehetett bírni.
A Liliomfit vetítették a legtöbbször. Mindig megnéztem, talán 12 x is. Tekercsenként vetítettek akkoriban. Azaz 10 percenként szünet volt. Mint most a reklámok a kertévékben. Csak akkor nem reklám volt, hanem azt lehetett figyelni, ki, kivel jött, kik felejtették abbahagyni a csókolózást,  és dobálni lehetett a fiúkat galacsinnal. Szóval tökjó volt.
A gépész megengedte, hogy megnézzem a Hamlet c. filmet, /Hamlet (Hamlet)
1948 Rendezte: Sir Laurence Olivier/ 1958 -ra jutott el közzánk. Azért kértem, hogy megnézhessem Hamlet történetét – holott még nem volt nekem való -, mert volt egy Shakespeare albumunk otthon, nagyon szép, a Pesti Napló előfizetőinek járt, valamikor a harmincas években/, és azt nagyon szerettem, érdekes képek voltak hozzá.
Így meg akartam nézni. 11 éves voltam.
És meghatározó filmélmény lett a helsingőri vár ködös bástyáin kóborló dán királyfi.
Csak azért mondom mindezt, mert nehéz eltalálni mi az, ami a kamaszt megfogja, de próbálkozni kell.
És rászoktatni az igazi filmekre.

 

Szerző: takacsvera  2010.02.14. 06:16 Szólj hozzá!

Címkék: mozi szovjet hamlet bunker mesefilm afgán fű sir laurence olivier

 

És Isten megteremté a nőt
(Et Dieu... créa la femme)
1956/ rendezte: Roger Vadim
szereplők: Brigitte Bardot, Curd Jürgens, Jean-Louis Trintignant...
Tegnap volt a Duna tévében.
Ha már nézhető és értékes filmekről beszélünk,  ez kapóra jött.
Hát kérem, ez 1956- ban készült
És a film egy percig se unalmas. Ritmusa van, nagyon „modern”. Rövid jelenetek. Kevés dialógus. Sokatmondó képek.
És Vadim megteremté Bardot...
Bardot!! / sóhaj/ És az ifjú Trintignant! /még nagyobb sóhaj/
Istenem mennyire szépek, természetesek és igazak.
Élmény volt. Aki nem látta, irány a videótéka! megéri.
Én kamaszoknak is ajánlanám, hiszen a filmművészet éppen ekkor kezdett kinőni a kamaszkorából.

és ha már ott vagy a videótékában, nézz körül a francia új hullám környékén. Nem bánod meg!

 

Szerző: takacsvera  2010.02.14. 05:43 Szólj hozzá!

Címkék: film bardot trintignant vadim

Csengetnek. Ott áll egy középkoron éppen túli férfi.

-        A kopogtatócéduláért jöttem – mondja minden bevezető nélkül

-        És?

Ki maga? honnan jött? ki küldte? hallott már köszönésről, bemutatkozásról? Miért gondolja, hogy egy idegennek, aki itt áll az ajtóban lomposan, kialvatlanul, morcosan bármit is odaadok.
Amikor kiválasztják a kopogtatócédula gyűjtőket nem tartanak valami kis eligazítást? Az elején kellene kezdeni. És gyakorolni. 

-  Jó napot kívánok,  X.Y vagyok, a xxxx párt megbízásából jöttem, és ha nekünk szánta a kopogtatócédulát, kérem, adja ide. Itt a megbízólevelem. /lehet ez az utóbbi már túlzás./ De miért adnám oda valakinek, csak úgy, és ha kidobja  a  sarkon? Vagy ez benne van? Vagy ha köszön és udvarias, akkor is kidobhatja? .. és megbízólevelet akkor hamisítok bárkinek, amikor akarok.
És aki jó megjelenésű és udvarias, az is lehet, hogy szélhámos.
Hány ilyen filmet láttunk már?
De ez mindegy is.
Azért legalább a köszönésig el kellene jutni.
Bunkó korban élünk.

 

Szerző: takacsvera  2010.02.13. 05:10 Szólj hozzá!

Címkék: bunkó hamisítás köszönés kopogtató cédula

Eredetileg hosszú ú-val írtam a címet. Persze, hogy tudom, hogy rövid u . A helyesírásszerkesztők szerint. De igazából, ezt sosem mondják rövid u-val. Anyú - kérek pénzt! Anyú - ne haragudj! Anyú, -figyelj! Az anyuzás nyúzás... szóval, barátaim, akik rendesek, mert nem toltak le a kommentben, de szóltak, mert nem állják meg..
direkt anyú... volt ... megtörtem, most már rövid, komfortos, így könnyebb
 

Szerző: takacsvera  2010.02.12. 10:11 Szólj hozzá!

A Fonogram Zenei Díjátadó Gála. Közvetítés az m1-n, kisriport Az indexvideón. Melyiket mutatnád meg a gyerekednek? Ja, hogy egyiket se? Akkor?
Jogos, mert az m1 közvetítés maga az unalom és semmitmondás – korrekt /?/ közvetítése a valóságnak

Az indexvideó riportja /mintegy 5 percben/ közönséges és provokatív, annyira gunyoros, ironikus, csúfolódó, annyira gagyi, a nagy és nevetséges gagyi hű tükre.

 

Szerző: takacsvera  2010.02.12. 08:30 Szólj hozzá!

Címkék: gyerek kultúra fonográf indexvideó gyagyi

Sorold fel azt a 10 filmet, amit feltétlenül megmutatnál a gyerekednek. Ezt kértem ismerősöktől, barátoktól, munkatársaktól. Merthogy ha van kötelező irodalom, hát miért nincs kötelező film, amit persze - óvjon az ég - nem hívnánk kötelezőnek, még ajánlottnak se, csak úgy filmeknek, amiket érdemes megnézni úgy 10 és 15 között. A Rómeó és Júlia Zeffirelli és Baz Luhrmann változatban egyaránt, toplistás. Aztán ott az Amarcord /Fellini/ Igen, szabad jajongani. Tanítónénik, anyukák. Az igaz művészettől soha nem szabad félteni a gyereket. Jobb, mint a nyálas, amerikai, családi filmek hazugsága. Előkelő helyen van a  Csók, Anyu és Szerelmesfilm, Valahol Európában. Kérdés:  megnézi ezeket egy mai gyerek? És honnan lehet beszerezni. Amarcord, biztos nézhető egy mai tizenévesnek is. Most amikor amerikanizált 8 és fél megy 9 címmel a moziban. Annyira nevetséges, annyira csak a lényeget herélték ki belőle. Amúgy is őrjítőek ezek az átiratok. A magyarok is. Meseautó meg Hyppolit - csak mert ezeket vetítette most a dunatv mindkét változatban. De ez történik az irodalommal is

Próbálok megértő lenni. Hiszen a nyelvújítás előtti irodalom - pl. Csokonai, most hogy a Dorottyát játsszák  Békéscsabán a  színitanodások  - szinte élvezhetetlen, nekem is. Akkor lehet érthető, hogy Arany János a mai gyereknek nehéz és Jókait nem tudja elolvasni, mert bonyolult a mondatszerkezete. Nekünk meg ezek az anyanyelvünkhöz tartoztak

Nehéz dönteni, hol a határ, a mai nyelv romlik vagy csak alakul?

S a mai szem?

Még valamit a filmlistáról. Ha történelmet tanítanék – szakmám szerint – a 20. Századot filmekkel tanítanám. Hétköznapi filmekkel is. Ott van pl., hogy a már említettet vegyem, a Hyppolit. A harmincas évek eleje Magyarországon. Annyi apró finomság a kispolgári élet hangulatáról. A miliőt kell az irodalom mellé tenni.

S a filmlistára fel kellene venni a Fényes szeleket Jancsó remek filmjét a
Egyébként Jancsót nem is javasolt senki… pedig..

A Szerelmesfilm /Szabó István/ az ötvenes - hatvanas évek világáról többet mond bárminél, miközben élvezetes …

A Sipoló macskakő /Gazdag Gyula/ /szintén hatvanas évek vége

Csók, anyu a nyolcvanas évek

s a Moszkva tér /Török ferenc / a kilencvenesre...

S hogy egy mai gyerek mit vesz le ezekből…

Szerző: takacsvera  2010.02.12. 06:50 Szólj hozzá!

Címkék: film gyerek nevelés nyelvújítás csók anyu gyerekfilm hyppolit történelemóra amarcord

süti beállítások módosítása